Állatok

Szeretem az állatokat!

A delfinek

A delfin fogascetek közé tartozó emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek

halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a vizhang alapján

tájékozódnak.A tengerekben élő

delfineket három családba soroljuk(delfinfélék,narválfélék és disznódelfinek),

az édesvízi folyamidelfinek (Platanistoidea) öregcsatájába további négy

delfincsalád tartozik. A delfineklegközelebbi rokonai a szintén

fogascetek tartozó nagy ámbráscet,törpeámbráscet- félék és

csőröscetfélék.

 

 

 

A vidra

A vidratestfelépítése a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Bundája barna

színű, tömött. testhossza a farokkal együtt 100-120 cm. Testtömege

7-10 kg. Rövid,izmos lábai segítségével igen kitartóan úszik. Mancsain

5-5 ujj van, melyek között a hátsókon úszóhártyák feszülnek. Halakkal,

rákokkal táplálkozik. Néha pézspocok, béka, szárcsa is kerül az

étlapjára. 2-3 kölyköt hoz a világra melyek 10 hétig szopnak. A vidrák

10-15 éves kort is megérhetnek. Nem alszanak téli álmot.

Fokozottan védettek!

 

 

 

 

A hosszúszárnyú bálna

A hosszúszárnyú bálna az egyik legnagyobb méretű cetféle. Hosszúsága a 15 métert is

elérheti, és kifejlett, felnőtt példányai plantikus rákokkal, apró halakkal és tintahalakkal táplákozik.Hogy beszerezze a megfelelő mennyiségű táplálékát, a kis halrajok közöttúszik,és orrnyílásán keresztülakár 45 méter távolságba levegőbuborékot fúj ki, amellyel csabdába ejti zsákmányát. Feje oldalrólnézvevékony, tele bibircsókszerű kitüremkedéssekkel... Ugrásai közben (angolul ,,breaching") fejéta víz fölé emeli. Két orrnyílása van, mint minden bálnafélének. Hátuszonya alcsony és tömzsi, elsőrészén nagy púppal.Mellúszóival a bálna hatalmas csapásokat mér a víz felszínére,amit angolul,,flipper-slapping"-nek neveznek. Nevét hosszú mellúszóiról kapta,amelyeknek szélét bütykökdíszítik. A bálnák különböző hangokat adnak ki, néha úgytűnik, mintha énekelnének. Énekük avízben nagyon messzire elhalatszik, így egy speciális készülék segítségével, a hidrofonnal mi is meghallgathatjuk.

 

 

 

 

 

 

Nílusi víziló

A nílusi víziló (hippopotamus amphibius) egy nagy méretű, Afrikában élő,növényevő emlősfaj.Egyike a két és három vagy négy valaha élővízilófélének (hippopotamidae). Nevük ellenére nem lovaka legközelebbi rokonaik. Nemis a sertésfélék, amire utalhatra a bikák röfögésre emlékeztetőhanga is, bár sokáig ez az álláspont tartotta magát a tudósok között. Meglepő módon ugyanis a cetek (Catecea) a legközelebbi rokonaik,ezt a DNS-ek    összehasonlításával sikerült alátámaztani. (A legújabbgenetikai rendszertan a párosujjú patásokat és ceteket Cetartiodactylanevű új rendbe sorolja, ami azomban még nem terjedt el elégé,ezért a ceteket továbra is a hagyományos Catecea rendbe tárgyaljuk.) Még meglepőbb azonban, hogy Ernst Haeckel -ban kiadott törzsfája a vízilovakat a cetek közeli rokonaiként ábrázolja.

 

 

Óriáspanda

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), eredeti

rendszertani nevén Ursus melanoleuca (fekete-fehér medve),

vagy bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába

tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra

korlátozódik Közép- és Dél-Kínában.Az óriáspanda

táplálékának 98%-a bambusz, bár méz, tojás, hal, jamszgyökér

és egyéb is szerepel az étlapján. Könnyedén felismerhető a

szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól.

Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed

él szabadon Kínában.